Igaz, hogy a legelszántabbak egész évben kitartanak, de legyünk őszinték: november környékén a legtöbben inkább áttérnek a tömegközlekedésre, és márciusig pihentetik a biciklit. Csakhogy a tavasz már a spájzban van, szóval éppen ideje előkapni a drótszamarat a sufniból!
Ám mielőtt ismét nyeregbe pattannánk, érdemes átnézni a téli álmából felkeltett járművünket, mert megeshet, hogy a bicikli alkatrészek némelyike javításra, cserére szorul. A téli bringásoknak pedig fokozottan ajánlott egy tavaszi csekkolás, mert a sós latyak elképesztő mértékű és ütemű pusztítást képes véghez vinni.
Házi bütykölés, építés
Persze a mindent felemésztő rozsdán és az elöregedő műanyagon, gumin túl számtalan okból kifolyólag bizonyulhat hasznosnak, ha kiismerjük magunkat a bicikli alkatrészek világában. Egyáltalán nem ritka például, hogy a család legifjabb tagja megörökli a nagytesó vagy egy barát cangáját, ami még úgy-ahogy működik, de lássuk be, egy lestrapált gyerek biciklin mindig akad valami bütykölnivaló. Ráadásul, ha a szervizt hanyagolva mindezt saját kezűleg oldjuk meg, a gyerek szemében is nagyot növünk, és közben őt is megtaníthatjuk a fortélyokra.
A bringások között külön kasztot alkotnak azok a rátermett és tapasztalt építőmesterek, akik saját kézzel raknak össze maguknak vagy megrendelésre egyedi kerékpárokat. Ők aztán tényleg tökéletesen ismerik a bicikli alkatrészeket a monoblokktól kezdve az agyváltón át egészen a nyeregcsőig.
Valamire mindig szükség van
Bármilyen formában is biciklizünk – munkába járunk egy trekking kerékpárral, vagy kiszámíthatatlan hegyi ösvényeken csapatjuk egy montival –, mindenképp jól járunk, ha legalább alapszinten ismerjük a bicikli alkatrészeket, és nem esünk kétségbe, ha zörögni kezd a sárhányónk, vagy leesik a láncunk. Persze a szívünkhöz nőtt és az igényeinkhez alakított bicikli sokkal több az ezernyi alkatrész összességénél, de valami úgyis mindig kopik, lazul, törik rajta, ezért érdemes tisztában lenni a működésével és az alkotóelemeivel.